A biatorbágyi völgyhíd, a híres, hírhedt Viadukt

A Füzes patak völgyét hidalja át, mely eredetileg egyvágányú hídként épült 1883-84-ben. Többször átépítették, de a legnevezetesebb dátum egy másik esemény: 1931. szeptember 13-án 0 óra 20 perckor felrobbant a biatorbágyi vasúti viadukt. A detonáció éppen akkor történt, amikor odaért a Bécsbe tartó nemzetközi gyorsvonat. A mozdony és az első hat kocsi a mélybe zuhant, a roncsok között 22 ember lelte halálát, 17-en súlyosan megsebesültek. A helyszínen pokolgépet találtak és egy levelet, amelyből arra lehetett következtetni, hogy a robbantás a kommunisták műve volt. A nyomozás azonban megállapította, hogy a merényletet az őrült Matuska Szilveszter bécsi kereskedő és gyártulajdonos követte el, aki két hétig a szerencsésen megmenekült utas szerepét játszotta. Később fény derült arra is, hogy ő volt a korábbi németországi és svájci robbantások tettese is. Matuskát az osztrák bíróság 6 évi fegyházra, majd a magyar törvényszék 1934-ben halálra ítélte. Mivel Ausztriában nem volt halálbüntetés, az ítéletet a kiadatási egyezmény alapján életfogytiglani fegyházra változtatták. Ausztriai büntetésének lejárta után Matuska a váci börtönbe került, s amikor Vác 1944 végén néhány órára gazdátlan lett a harcokban, a zűrzavarban kiszökött a börtönből és azóta sem tudni róla semmit.

Biatorbágy város

Biatorbágy Pest megye nyugati részén, Fejér megyével határos területén helyezkedik el. Északról Páty és Budakeszi, keletről Budaörs és Törökbálint, délkeletről Sóskút, délről a Fejér megyei Etyek, nyugatról Herceghalom települései határolják.

A település belterülete a Zsámbéki-medencében terül el, ezt ÉNY-DK irányban a Budai-hegység övezi, a keleti rész a Budaörsi-medencébe nyúlik át.

Területe: 4379 ha, lakóterülete: 496 ha, népessége: 2008. január 1-jén 11260 fő, az 1985 óta tartó csökkenés 1991-től megfordult.

A munkavállalók zöme már helyben dolgozik, bár még mindig számottevő a Budapestre járók aránya, és megnőtt a szomszéd településeken (Budaörsön, Törökbálinton stb.) munkavállalók száma is. A lakóterületen működik a kis- és közepes vállalkozások nagy része, köztük több csomagolóanyagot gyártó üzem, szállítmányozó, kiskereskedelmi és vendéglátó-ipari, számítástechnikai és egyéb szolgáltatásokat nyújtó cégek. A kedvező közlekedési viszonyok és a községünkben 1990-94 folyamán megvalósult nagyarányú közműépítések következtében kialakult és gyorsan bővül egy kereskedelmi- szállítási-ipari övezet a település északi peremén. Az Ausztriát és Észak-Dunántúlt Budapesttel összekötő autóutak és vasútvonalak mentén az új évezred első éveiben jelentős lakóterületi fejlesztés is kezdődött.

Mindkét anyatelepülés központi magja utcás jellegű, csupán Bia legrégibb része mutat halmazos tulajdonságokat. Az újabban kiépült részek kertvárosi jellegzetességeket is mutatnak. A települést a régi szőlőhegyeken kialakult kiskertes öv kíséri, amely az ottani tulajdonosok szándéka szerint üdülőjelleget vesz fel. A településnek a Tétény-Sóskúti-fennsíkra eső területén jelentősebb erdő is van, a többi területen nagyüzemi mezőgazdasági művelés folyik, ebből néhány száz hektáron a "kárpótlás" folyamatának lezárulása után kisebb gazdaságok is működnek.

Dr. Sólyom László köztársasági elnök 127/2007. (VI. 29.) KE határozata értelmében 2007. július 1-jétől Biatorbágy városi rangra emelkedett.